Szájüregi elváltozások

Milyen tüneteket érdemes figyelni, mikor kell orvoshoz fordulni, és mire számíthat a kivizsgálás során?

Fontos: ez a tájékoztató nem helyettesíti az orvosi vagy fogorvosi vizsgálatot. Ugyanaz a tünet többféle okból is kialakulhat, ezért biztos diagnózist csak szakember állíthat fel.

Azonnal ellátás szükséges: 112

Légzési nehézség, fulladásérzés, gyorsan növekvő nyelv-, szájfenék- vagy nyakduzzanat, illetve nem csillapodó erős vérzés esetén.

Még ma kérjen ellátást

Lázzal járó arcduzzanat, nyelési vagy szájnyitási nehézség, erős fogfájás vagy kiütött maradó fog esetén.

Kérjen időpontot

Ha egy seb, fehér vagy vörös folt, csomó vagy más elváltozás két hét alatt sem múlik el.

1. Bevezetés

A szájüreghez tartozik többek között az ajak belső felszíne, az orca nyálkahártyája, a fogíny, a nyelv, a szájfenék, a kemény és a lágy szájpad, valamint a nyálmirigyek kivezetőnyílása.

A szájban megjelenő eltérések nagy része jóindulatú és átmeneti. Okozhatja fertőzés, sérülés, irritáció, vitaminhiány vagy krónikus gyulladás. Ritkábban rákmegelőző állapot vagy rosszindulatú daganat is állhat a háttérben.

• gyulladás és fertőzés;
• harapás, éles fogszél vagy rosszul illeszkedő fogpótlás okozta sérülés;
• fehér vagy vörös nyálkahártyafolt;
• jó- vagy rosszindulatú csomó;
• nyálmirigy- vagy fogeredetű betegség;
• a nyelv ártalmatlan alaki és felszíni eltérései.

2. Általános megfigyelés

Jó megvilágításban nézze meg az ajkakat, az orcák belső felszínét, a fogínyt, a nyelv minden oldalát, a nyelv alatti területet és a szájpadot. Az önvizsgálat segíthet észrevenni egy eltérést, de nem alkalmas diagnózis felállítására.

2.1. Mit érdemes megfigyelni?

• Szín: fehér, vörös, barna, fekete vagy más, szokatlan elszíneződés.
• Felszín: sima, érdes, szemölcsszerű, hámló vagy kifekélyesedett terület.
• Letörölhetőség: a fehér lepedék óvatosan letörölhető-e. Ne kaparja erővel.
• Tapintat: puha, kemény, feszes vagy folyadékkal telt-e.
• Méret és időtartam: nő-e, változik-e, és mióta van jelen.
• Panasz: fájdalom, vérzés, zsibbadás vagy égő érzés jelentkezik-e.
• Működés: nehezebb-e a rágás, nyelés, beszéd vagy szájnyitás.
• Nyak: tapintható-e új, kemény vagy növekvő csomó.

2.2. Mikor lehet az elváltozás gyanús?

Kivizsgálást igényel a két hétnél tovább fennálló fehér vagy vörös folt, nem gyógyuló seb, keményedés, ismeretlen eredetű vérzés, tartós fájdalom, zsibbadás, indokolatlan foglazulás, új protézisviselési nehézség vagy nyaki csomó.

Két hetes szabály: ha egy szájüregi elváltozás két hét alatt nem gyógyul meg, vagy egyre rosszabbodik, kérjen mielőbb fogorvosi, szájsebészeti vagy fül-orr-gégészeti vizsgálatot.

3. A kivizsgálás alapjai

A vizsgálat célja annak eldöntése, hogy egyszerű irritációról, fertőzésről, fogeredetű problémáról vagy olyan elváltozásról van-e szó, amely további vizsgálatot igényel.

3.1. Milyen vizsgálatokra számíthat?

• Az orvos rákérdez a panasz kezdetére, változására, a dohányzásra, alkoholfogyasztásra, gyógyszerekre, fogpótlásra és korábbi kezelésekre.
• Megnézi és megtapintja a teljes szájüreget, a fogakat és a nyaki nyirokcsomókat.
• Szükség esetén fogászati röntgen, ultrahang, CT- vagy MRI-vizsgálat készülhet.
• A tartós vagy gyanús eltérésből kis szövetmintát vehetnek.

Nem minden betegnek van szüksége minden vizsgálatra. Az orvos a tünetek és a lelet alapján választja ki a szükséges lépéseket.

3.2. Mit jelent a biopszia?

A biopszia során érzéstelenítésben kis szövetmintát vesznek az elváltozásból. A mintát patológus mikroszkóppal vizsgálja meg. Ez mutatja meg megbízhatóan, hogy gyulladásról, rákmegelőző sejtváltozásról vagy daganatról van-e szó.

Kisebb elváltozás néha teljes egészében eltávolítható a mintavételkor. Nagyobb eltérésből általában csak egy jellemző részt vesznek ki.

4. Fehér és vörös nyálkahártya-elváltozások

4.1. Leukoplakia – nem letörölhető fehér folt

A leukoplakia olyan fehér folt, amely nem törölhető le, és ránézésre nem magyarázható más ismert betegséggel. Gyakori háttértényező a dohányzás, az alkohol, az éles fogszél, a rosszul illeszkedő fogpótlás vagy a tartós harapdálás.

A folt önmagában nem jelenti azt, hogy rosszindulatú. Mivel azonban a felszín alatt kóros sejtek is lehetnek, tartós elváltozás esetén szövettani vizsgálatra lehet szükség.

4.2. A leukoplakia kezelése

• A dohányzás és az alkoholfogyasztás csökkentése, lehetőleg elhagyása.
• Az éles fogszél vagy rosszul illeszkedő fogpótlás rendezése.
• Szükség esetén mintavétel vagy az elváltozás eltávolítása.
• Rendszeres kontroll, mert a folt később ismét megjelenhet vagy megváltozhat.

4.3. Erythroplakia – tartós vörös folt

A bársonyos felszínű, tartós vörös folt ritkább, de nagyobb eséllyel társulhat súlyos sejtelváltozáshoz. Ezért gyors szakorvosi vizsgálat és gyakran biopszia szükséges.

5. Rákmegelőző sejtelváltozások

Ezek az eltérések csak mikroszkópos vizsgálattal állapíthatók meg. A „rákmegelőző” kifejezés nem azt jelenti, hogy már kialakult a rák. Azt jelzi, hogy a sejtek megváltoztak, és kezelés vagy szoros ellenőrzés nélkül egy részük később rosszindulatúvá válhat.

• Enyhébb eltérésnél az irritáló tényezők megszüntetése és rendszeres kontroll elegendő lehet.
• Súlyosabb eltérésnél általában teljes eltávolítás javasolt.
• Növekedés vagy visszatérés esetén ismételt mintavételre lehet szükség.

6. Lichen planus és más gyulladásos betegségek

A szájüregi lichen planus tartós gyulladásos betegség. Megjelenhet finom, fehér, hálós rajzolatként, vörös területként vagy fájdalmas sebként.

Vizsgálat

Az orvos kizárja a helyi irritációt és más betegségeket. Szövetmintára főként akkor lehet szükség, ha az elváltozás szokatlan, sebes, tartós, változik vagy nem javul a kezelésre.

Kezelés

A fájdalmas formát gyakran helyileg alkalmazott gyulladáscsökkentő készítménnyel kezelik. Ezt csak az előírás szerint használja. Emellett fontos az irritáció megszüntetése és a rendszeres ellenőrzés.

7. Szájpenész

A szájpenész gombás fertőzés. Gyakran fehér, óvatosan letörölhető lepedéket okoz. Alatta vörös, érzékeny, néha enyhén vérző felszín maradhat.

Mi növelheti a kockázatot?

• cukorbetegség vagy legyengült immunrendszer;
• hosszabb antibiotikum-kezelés;
• szájszárazság;
• belélegezhető szteroidtartalmú gyógyszer;
• daganatellenes kezelés.

Kezelés

Gombaellenes gyógyszert orvos vagy fogorvos javasolhat. Visszatérő fertőzésnél az alapbetegség kivizsgálása is fontos. Szteroidinhalátor használata után öblítse ki a száját, ha kezelőorvosa is ezt javasolta.

8. Herpeszes szájgyulladás

A herpesz fájdalmas hólyagokat és sebeket, ínygyulladást, lázat és nyaki nyirokcsomó-duzzanatot okozhat. Gyermekeknél és legyengült immunrendszerű embereknél súlyosabb lehet.

Fontos a folyadékpótlás, a kíméletes szájápolás és a megfelelő fájdalomcsillapítás. Vírusellenes gyógyszer főként a tünetek kezdetén lehet hatásos, ezért időben kérjen orvosi tanácsot. A gyógyszert csak orvosi utasításra szedje.

9. Visszatérő afták

Az afta fájdalmas, kerek vagy ovális, sárgásszürke közepű seb. Többnyire jóindulatú és magától gyógyul, de visszatérhet.

Kérjen vizsgálatot, ha az afta szokatlanul nagy, nagyon gyakran visszatér, két hétnél tovább tart, lázzal vagy más általános tünettel jár, illetve ha a megszokott kezelésekre sem javul.

A kezelés célja általában a fájdalom csökkentése és a nyálkahártya kímélése. Tartós vagy szokatlan seb esetén mintavételre is szükség lehet.

10. Nyelvi elváltozások

10.1. Sima, vörös, égő nyelv

Ilyen panaszt többek között B12-vitamin-hiány okozhat. A kezelés a kiváltó ok laborvizsgálattal történő tisztázása és a hiány megfelelő pótlása.

10.2. Vörös nyelv nyelési panasszal

A vörös, sorvadt nyelv és a nyelési nehézség vashiányos vérszegénységgel is összefügghet. Orvosi kivizsgálás és célzott kezelés szükséges.

10.3. Térképnyelv

Szabálytalan, vörös és fehéres, térképszerű foltok jelennek meg, amelyek helye idővel változhat. Többnyire ártalmatlan. Égő érzés esetén érdemes kerülni az erősen savas vagy csípős ételeket.

10.4. Barázdált nyelv

A nyelv felszínén mélyebb barázdák láthatók. Általában nem igényel kezelést, de a nyelv kíméletes tisztítása segít megelőzni a lepedék és az ételmaradék felhalmozódását.

10.5. Fekete szőrös nyelv

A nyelv felszíne sötétté és „szőrössé” válhat a nyelv apró szemölcseinek megnyúlása miatt. Hajlamosíthat rá a dohányzás, a szájszárazság, a rossz szájhigiéné, sok kávé vagy tea és egyes gyógyszerek.

Segíthet a dohányzás elhagyása, a rendszeres szájápolás és a nyelv kíméletes tisztítása. Tartós panasz esetén kérjen vizsgálatot.

11. Szájüregi rosszindulatú daganat

A szájüreg leggyakoribb rosszindulatú daganata a nyálkahártyát borító sejtekből indul ki. A legfontosabb kockázati tényező a dohányzás és a rendszeres alkoholfogyasztás. A kettő együtt különösen növeli a kockázatot.

A korai felismerés javítja a sikeres kezelés esélyét. Ezért a tartós, fájdalmatlan eltérést is komolyan kell venni.

11.1. Milyen tünetekkel jelentkezhet?

• fehér vagy vörös folt;
• nem gyógyuló seb;
• keményedés vagy csomó;
• fájdalom, vérzés vagy kellemetlen szájszag;
• rágási, nyelési, beszéd- vagy szájnyitási nehézség;
• fogak meglazulása vagy a fogpótlás hirtelen rossz illeszkedése;
• ajak- vagy nyelvzsibbadás;
• kemény, növekvő nyaki csomó.

11.2. Kivizsgálás

A szájüreg és a nyak vizsgálata után ultrahang, CT, MRI, fogászati röntgen és biopszia következhet. Ezek megmutatják az elváltozás típusát és kiterjedését. A szükséges vizsgálatokat mindig egyénre szabják.

11.3. Műtéti kezelés

Ha a daganat műthető, a cél a teljes eltávolítás. Az eltávolított terület helyreállítására rekonstrukciós műtétre is szükség lehet. A beavatkozás mértéke a daganat helyétől és nagyságától függ.

11.4. A nyaki nyirokcsomók kezelése

A daganatsejtek a nyaki nyirokcsomókba is eljuthatnak, még akkor is, ha kívülről nem tapintható csomó. Ezért az orvosi csapat szükség esetén külön vizsgálja vagy kezeli a nyaki nyirokcsomókat.

11.5. Műtét utáni vagy műtét helyetti kezelés

A szövettani eredménytől függően sugárkezelésre vagy sugárkezeléssel kombinált gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. Ha a műtét nem végezhető el, más onkológiai kezelés kerülhet előtérbe.

12. Nyálmirigybetegségek

12.1. Heveny nyálmirigy-gyulladás

Jellemző lehet a fájdalmas, többnyire egyoldali duzzanat és a nyálmirigy kivezetőnyílásából ürülő genny. A kiszáradás, a csökkent nyáltermelés, a cukorbetegség és a gyengébb immunrendszer növelheti a kockázatot.

A kezelés része lehet antibiotikum, bőséges folyadék, a nyáltermelés serkentése és óvatos mirigymasszázs. Tályog esetén sebészi megnyitás válhat szükségessé. A savanyú ételek vagy cukorkák használatáról előbb kérjen orvosi tanácsot.

12.2. Nyálkő

A nyálkő gyakran étkezéskor jelentkező fájdalmat és duzzanatot okoz, mert akadályozza a nyál elfolyását. Kisebb kő folyadékfogyasztásra és masszázsra távozhat, máskor endoszkópos vagy műtéti eltávolítás szükséges.

12.3. Ranula

A ranula kékesen áttűnő, folyadékkal telt duzzanat a nyelv alatt. Nagyobb méretben zavarhatja a beszédet vagy a nyelést. Kezelése általában műtéti.

13. Jóindulatú nyálmirigydaganatok

A jóindulatú daganat nem ad áttétet, de növekedhet, nyomhatja a környezetét, és biztos diagnózisa csak vizsgálattal állapítható meg. Új nyálmirigy- vagy fültőmirigycsomóval ezért akkor is forduljon orvoshoz, ha nem fáj.

13.1. Pleomorph adenoma

Általában lassan növő, fájdalmatlan, elmozdítható csomó. Ultrahang vagy MRI és szövettani vizsgálat segítheti a diagnózist. Kezelése rendszerint teljes műtéti eltávolítás.

13.2. Warthin-tumor

Többnyire lassan növő, fájdalmatlan fültőmirigycsomó, amely idősebb dohányzóknál gyakoribb. Kezelése gyakran műtéti eltávolítás.

14. Rosszindulatú nyálmirigydaganatok

Figyelmeztető jel lehet a gyors növekedés, a kemény és nem mozdítható csomó, a fájdalom, a bőr behúzódása, nyaki nyirokcsomó vagy az arc egyik oldalának gyengesége.

A kivizsgálás ultrahangból, mintavételből, CT- vagy MRI-vizsgálatból állhat. A kezelés általában műtét, amelyet szükség esetén sugárkezelés egészít ki.

Ne várjon: új nyálmirigyduzzanat és egyidejű arcgyengeség esetén sürgős szakorvosi vizsgálat szükséges.

15. Fogeredetű fertőzések és tályogok

A fogtályog gennyel telt fertőzés a fog vagy a fog körüli szövetek mellett. Erős lüktető fájdalmat, nyomásérzékenységet, íny- vagy arcduzzanatot, gennyürülést, foglazulást és lázat okozhat.

A fertőzés a nyak mélyebb részei felé is terjedhet. Nyelési nehézség, szájnyitási akadály, láz, gyorsan növekvő arc- vagy nyakduzzanat esetén sürgős szájsebészeti ellátás szükséges.

Az antibiotikum önmagában rendszerint nem oldja meg a fogtályogot. A gennyet le kell vezetni, és a kiváltó fogat gyökérkezeléssel vagy eltávolítással rendezni kell.

16. Szájüregi sérülések

16.1. Nyelvsérülés

Orvosi ellátás és esetenként varrat szükséges, ha a seb tátong, nagyjából 2 centiméternél hosszabb, nem áll el a vérzés, a nyelvcsúcsot érinti vagy zavarja a nyelv működését.

16.2. Ajaksérülés

Ha a sérülés áthalad az ajak piros széle és a bőr határán, pontos sebzárásra lehet szükség. Ez a későbbi működés és a heg megjelenése miatt is fontos.

16.3. Kiütött fog

A teljesen kiütött maradó fog fogászati sürgősség.

1. Csak a koronánál fogja meg a fogat; a gyökeréhez ne érjen.
2. Ne dörzsölje és ne kaparja a fog gyökerét.
3. Ha biztonságosan megoldható, helyezze vissza a fogat a helyére. Ha nem, tegye fogmentő tárolóközegbe, ha rendelkezésre áll.
4. Induljon azonnal sürgősségi fogászati vagy szájsebészeti ellátásra.

Tejfogat nem szabad visszaültetni. Tetanusz- vagy antibiotikum-megelőzés szükségességéről az ellátó dönt.

17. Sürgős állapotok és vészjelek

Gyors döntési segítség

Tünet	Teendő
Légzési nehézség, fulladás, a nyelv megemelkedése, gyorsan növekvő szájfenéki vagy nyaki duzzanat	Hívja a 112-t.
Nem csillapodó erős vérzés vagy súlyos általános állapot	Hívja a 112-t.
Láz és gyorsan terjedő arc- vagy nyakduzzanat, fájdalmas nyelés, szájnyitási nehézség	Még aznap sürgős orvosi vagy szájsebészeti ellátás.
Két hétnél tovább fennálló kemény seb, fehér vagy vörös folt, kemény nyaki csomó	Mielőbbi szakorvosi időpont.
Nyálmirigyduzzanat mellett kialakuló arcgyengeség	Sürgős szakorvosi vizsgálat.

18. Több szakma együttműködése

Összetettebb szájüregi betegségnél fogorvos, szájsebész, arc-állcsont-szájsebész, fül-orr-gégész, onkológus, radiológus, patológus, dietetikus és rehabilitációs szakember dolgozhat együtt.

A kezelési tervnél figyelembe veszik a tápláltsági állapotot, a nyelést, a beszédet, a légutak biztonságát, a fogazatot, a társbetegségeket, a dohányzást és alkoholfogyasztást, valamint a beteg általános terhelhetőségét.

19. Összefoglaló: mit tegyen?

1. Figyelje meg az eltérést: hol van, milyen színű, fáj-e, vérzik-e, és mióta áll fenn.
2. Keressen vészjelet: légzési vagy nyelési nehézség, gyors duzzanat, láz vagy erős vérzés esetén ne várjon.
3. Szüntesse meg a nyilvánvaló irritációt: ne dohányozzon, ne piszkálja a területet, és kérje az éles fogszél vagy rossz fogpótlás ellenőrzését.
4. Kérjen vizsgálatot: minden két hétnél tovább fennálló vagy romló eltéréssel forduljon szakemberhez.
5. Vegyen részt a szükséges vizsgálatokon: röntgen, ultrahang, CT, MRI vagy biopszia csak akkor kell, ha a lelet indokolja.
6. Kövesse a kezelési tervet: a gyógyszert az előírás szerint használja, és menjen el a javasolt beavatkozásra.
7. Tartsa be a kontrollokat: a javulás után is fontos lehet az utánkövetés.
8. Csökkentse a kockázatot: hagyja abba a dohányzást, mérsékelje az alkoholt, és tartson fenn jó szájhigiéniét.